1. |
Vakon
04:04
|
|||
Lásd hogy ez teljesen elvakít
Mint a szemét amit fentről ránk borít
Te meg eszed és el is hiszed hogy kell neked
Pedig mondhatnál nemet
Ne add el a lelked
Keresd a saját jellemed
Ne add el
Keresd meg
Tudd mi van odaát
A szemét túloldalán
Alig van patkány
Aki utasít
Használd az eszed
Eltakarják a szemed
Ne élj betegen
Mert az kinyír
Talpnyalóvá alakít
A sorba beállít
Ne add el a tested
Védd a saját életed
Ne add el
Védd meg
Tudd mi van odaát
A szemét túloldalán
Alig van patkány
Aki utasít
Használd az eszed
Eltakarják a szemed
Ne élj betegen
Mert az kinyír
Talpnyalóvá alakít
A sorba beállít
Ne add el a lelked
Keresd a saját jellemed
Ne add el
Keresd meg
Tudd mi van odaát
A szemét túloldalán
Alig van patkány
Aki utasít
Használd az eszed
Eltakarják a szemed
Ne élj betegen
Mert az kinyír
Talpnyalóvá alakít
A sorba beállít
|
||||
2. |
Soron kívül
04:03
|
|||
Tömegbe fojtva
Állhatsz a sorban
Nem te választasz
Ebben a korban
Szabad gondolat
Börtönbe zárva
Két sor között
A marhák hadában
Már élni is fáj
Elhajtott a nyáj
Úgy kapaszkodnék már
De befogták a szám
Levágom a fülem
Kivájom a szemem
Ne érezzem
Hogy kinevettek
Véremben fürödj meg
Késedet töröld el
Ez akkor is én vagyok
Hozzád nem tartozok
Mondhatsz bármit
Mit sem számít
Kényszersorban
Fogsz majd állni
De te nem ezt akartad
Elhiszem
De béklyók kötnek
És elveszel
Már élni is fáj
Elhajtott a nyáj
Úgy kapaszkodnék már
De befogták a szám
Levágom a fülem
Kivájom a szemem
Ne érezzem
Hogy kinevettek
Véremben fürödj meg
Késedet töröld el
Ez akkor is én vagyok
Hozzád nem tartozok
Már élni is fáj
Elhajtott a nyáj
Úgy kapaszkodnék már
De befogták a szám
Levágom a fülem
Kivájom a szemem
Ne érezzem
Hogy kinevettek
Véremben fürödj meg
Késedet töröld el
Ez akkor is én vagyok
Hozzád nem tartozok
|
||||
3. |
Voltam így
04:45
|
|||
Voltam így én is
Maradj meg ember
Nézd a képernyőt nézd a csodát
Előtted vetkőzik pucérra a lány
Elhiszed, hogy ez kell most neked
Mert az asszony főztje otthon túl hideg
Voltam így én is, nem vagy egyedül
Maradj meg ember, bárhogy sikerül
Voltam így én is, nem vagy egyedül
Maradj meg ember, bárhogy sikerül
Semmi nem jó, semmi nem boldogít
Nem boldogít
Tükörbe nézel látod ez kiábrándít
Ez kiábrándít
Megfogadnád a sok jó tanácsot
Pedig nem is volt
De a sors paklija semmit nem osztott
Nem osztott
Voltam így én is, nem vagy egyedül
Maradj meg ember, bárhogy sikerül
Voltam így én is, nem vagy egyedül
Maradj meg ember, bárhogy sikerül
Voltam így én is, nem vagy egyedül
Maradj meg ember, bárhogy sikerül
Voltam így én is, nem vagy egyedül
Maradj meg ember, bárhogy sikerül
Maradj meg ember
Bárhogy sikerül
|
||||
4. |
Leláncolva
04:23
|
|||
Úgy vett elő, mint egy rongyot,
Mint egy könyvet a poros polcról.
Hiába vetítették mások elém, hogy a láncaid hordom.
De kérdem én, hogy állhatnék máshogy?
Nélküled egy darab papír lennék.
Én is gondoltam rá százszor,
Milyen lenne ha elszabadulnék?
Tiéd vagyok míg folyik bennem a vér.
Gyere közelebb, belülről szakíts szét!
Lehet megőrültem én nem tudom,
De ami kell ahhoz ragaszkodom.
Veled így túl kevés lesz ezer év.
Hiába vetít addig a rendszer,
Míg legalább a hangod hallhatom.
Térdre is borulnék ezerszer
Előttünk, de érted felállok még.
Nélküled hagynám ahogy régen
Halálhörgést hordjon itt a szél.
Végre értelmet nyert érzem.
A lőport végre tintára cserélném.
Tiéd vagyok míg folyik bennem a vér.
Gyere közelebb, belülről szakíts szét!
Lehet megőrültem én nem tudom,
De ami kell ahhoz ragaszkodom.
Veled így túl kevés lesz ezer év.
Nem elég!
|
||||
5. |
Tükörben
05:24
|
|||
Sápadt arcom a tükörre mered
Nem én vagyok a kezem úgy remeg
Nem féltem a holnaptól
De rettegek hogy holnaptól
Nincs velem akit szerettem
Magamat se a fegyvert letettem
Előtted állok a saját poklomban
Ne számíts rám elborultam
Már nincs új a nap alatt
Hiába keresem a kiutat
Ajtók ablakok bezárulnak
Az értelem őrületbe fullad
Már nincs új a nap alatt
Hiába keresem a kiutat
Ajtók ablakok bezárulnak
Az értelem őrületbe fullad
Éber éjszakák nyitott szemek
Sötét nappalok hideg szelek
Úgy érzem a szívem kihagy
Hiába küzdök már messze vagy
Eltűnő emlék bennem
Túl kevés volt amit tettem
Az elmém fogságában
Ne számíts rám elborultam
Torz tükör már amit látok
Úgy érzem mindjárt hányok
Belőlem szakad egy darab
Pedig nekem adtad magad
A túloldalt minden jobb
Vissza nem fordulhatok
Szavak amit vérembe fojtottam
Ne számíts rám elborultam
Már nincs új a nap alatt
Hiába keresem a kiutat
Ajtók ablakok bezárulnak
Az értelem őrületbe fullad
Már nincs új a nap alatt
Hiába keresem a kiutat
Ajtók ablakok bezárulnak
Az értelem őrületbe fullad
Már nincs új a nap alatt
Hiába keresem a kiutat
Ajtók ablakok bezárulnak
Az értelem őrületbe fullad
Már nincs új a nap alatt
Hiába keresem a kiutat
Ajtók ablakok bezárulnak
Az értelem őrületbe fullad
|
||||
6. |
Lent
06:34
|
|||
Ezen a napon a virág nem nyílik,
nem fúj a szél, senki se vérzik.
Keressük egymást de nem találjuk,
a sírunk gödrét röhögve ássuk.
Ezen a napon nem figyel senki,
csak az elméd akar próbára tenni.
Hiába lázadnál nincs mi ellen,
a tested marad elszáll a szellem.
Ebben a világban
Mindenki hibátlan,
Mindenki hálátlan,
Nem bűnös senki.
Ebben a világban
Nem hiszek imában,
Félelmem kizártam,
Nem bízik senki.
De holnaptól változik minden,
ami rossz volt azt elűzzük innen.
A nagy hatalmak majd bedőlnek sorba,
együtt tiporjuk őket a porba.
Amit akartál végre eléred,
eddig nem kaptad meg, hiába kérted.
Állj ki magadért, van miért harcolj!
Ne figyelj arra, ki a halálba hajszol!
Ebben a világban
Mindenki hibátlan,
Mindenki hálátlan,
Nem bűnös senki.
Ebben a világban
Nem hiszek imában,
Félelmem kizártam,
Nem bízik senki.
Képzeld el hogy szárnyalsz,
Akadály nélkül!
A véget ért tánccal,
amit a halállal léptünk.
Nem hiszek
Nem hiszek
Nem hiszek
Nem hiszek
|
||||
7. |
Parazita
05:06
|
|||
Mesébe illő csodás külső
Parfüm illat romlott belső
Nincs jellem nincs érdek
Mindent kapnak nem is kérnek
Egyen külső stílus nélkül
Aprópénzért térdel végül
A becsület nem ismerős neki
A tűz melegét úgy szereti
Mit kérsz
Hogy élsz
Nem félsz hogy egyre kevesebbet érsz
Színjáték
Pink árnyék
Elhiteti hogy egyedi ajándék
Mit kérsz
Hogy élsz
Nem félsz hogy egyre kevesebbet érsz
Színjáték
Pink árnyék
Elhiteti hogy egyedi ajándék
Kár hogy élsz
Mit kérsz még
Mit kérsz
Hogy élsz
Nem félsz hogy egyre kevesebbet érsz
Színjáték
Pink árnyék
Elhiteti hogy egyedi ajándék
Mit kérsz
Hogy élsz
Nem félsz hogy egyre kevesebbet érsz
Színjáték
Pink árnyék
Elhiteti hogy egyedi ajándék
|
||||
8. |
Nem adom
05:28
|
|||
Valahol a legaljáról indultam talán,
szerencsémre kitartásra nevelt jó anyám.
Hiába ordítanék ökölbe vett kézzel,
tudom végül rajtam múlik hogy mit kezdek az egésszel.
Sokszor részegen, de néha józanul
borultam a válladra, mert nem értettek sehol.
Keserédes gondolatokkal tűzdelt szürke esték,
de megmutatom majd mit tudok mielőtt kétségbe esnék.
Nem adom fel!
Halálig küzdök én ha kell!
Csak ez érdekel!
Bennem most új életre kel!
Nem adom fel!
Sorsom soha nem vérezhet el!
Láttam annyiszor már hogy
elbuknak mások...
Én akkor sem adom fel!
Volt hogy gyalog mentem
éhen de boldogan,
gyorsvonaton mindig úton és örökké hontalan.
Kifestett városok már nem zárnak ketrecbe,
szabaduló lelkem köré nincs már több kelepce.
Szabad szívvel és nyitott szájjal,
szemben a démonaimmal,
vagy hatod magammal a színpadon,
szabad gondolataimmal.
Aki mellettem az ne tartson mégis mondd
mitől is félne?!
Ha meg ellenem hát nincs választásom,
annyit mondok félre!
Nem adom fel!
Halálig küzdök én ha kell!
Csak ez érdekel!
Bennem most új életre kel!
Nem adom fel!
Sorsom soha nem vérezhet el!
Láttam annyiszor már hogy
elbuknak mások...
Én akkor sem adom fel!
Nem akarok addig várni,
Míg felőröl majd mindent!
A fájdalom töröl és elvakít.
Én újra írom vérrel.
Jó lenne szabadon szállni!
Engedj el már végre!
Lesz mindig ami visszahúz,
De legyőzöm majd végleg!
Nem.. Nem.. Nem...
Nem adom fel!
Halálig küzdök én ha kell!
Csak ez érdekel!
Bennem most új életre kel!
Nem adom Fel!
Sorsom soha nem vérezhet el!
Láttam annyiszor már hogy
elbuknak mások...
Én akkor sem adom fel!
|
Streaming and Download help
If you like Leponexx, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp